Laurie Halse Anderson-tól eddig csupán két könyvet adtak ki magyarul: a Hadd mondjam el... c. regény még az Animus Kiadó égisze alatt jelent meg évekkel ezelőtt, a Wintergirls, azaz a Jégviráglányok pedig néhány hete került a könyvesboltok polcaira. Előbbit antikváriumból sikerült beszereznem, és már vagy fél éve lógok a róla szóló írással, az utóbbit pedig a megjelenését követő napokban vettem meg, de már azóta fentem rá a fogam, hogy megtudtam, nemsokára kiadják kis hazánkban is. Végül úgy határoztam, közös bejegyzésben írok róluk.
Kezdem a frissebb élménnyel, a Jégviráglányokkal. Főhősünk, Lia 18 éves, apjával, annak új feleségével és mostohatestvérével él együtt - ezt a döntést hozta ugyanis a család, miután a lány kikerült abból a speciális intézetből, amelyet evészavarokkal küszködőknek tartanak fenn. Lia nem sokkal később tudja meg, hogy egykori legjobb barátnőjét, akivel már hónapok óta nem beszélt, holtan találták meg egy motelszobában, gyilkosságnak vagy önkezűségnek azonban semmi nyoma. Lia Cassie halála és a családjával való konfliktusok miatt ismét csak a nem-evésbe menekül, mert úgy hiszi, ha elég sokáig kitart, elfogynak a gondok, ahogy előbb-utóbb ő maga is.
Utolsó kommentek