Mivel eszméletlenül jónak tartom, hadd promótáljam most egy magyar írónő, álnéven Raana Raas, valódi nevén Görgey Etelka négy részes, sci-fibe oltott családregényét, a Csodaidőket. Teszem mindezt azért, mert úgy vettem észre, hogy hazai irodalmunk eme gyöngyszemét minden reklám ellenére kevesen ismerik, és akik nem ismerik, nem tudják, miről maradnak le. Az ogfák vöröse, a Kiszakadtak, az Árulás és a Hazatérők külön-külön is megérne egy misét, de megpróbálom összességében méltatni a könyveket.

A Csodaidők két évezreddel utánunk játszódik, egy olyan világban, ahol az emberiség már egész naprendszereket hódított meg és népesített be galaxis-szerte. Az első telepesek, akik annak idején elindultak a Földről, és eltévedtek a világűrben, új vallási közösséget alapítottak, amelynek a neve Kaven, s amely a regény idejére az egyik legnagyobb létszámú követőkkel rendelkező vallássá fejlődött. Mivel a Kaven tagjai teljesen másképp, más szemléletben élik az életüket, s emellett közülük kerülnek ki a leggazdagabb családok, valamint köreikben történnek a legújabb technikai újítások, sokan tartanak tőlük, és/vagy gyűlölik őket. A felemelkedőben lévő Csillagunió, amely erőszakos módon próbál terjeszkedni, és az újonnan megválasztott elnöke épp ezeket a negatív érzelmeket használja ki arra, hogy a lakott univerzumot a Kaven ellen fordítsa.

Az eseményeknek három szemszögből lehetünk tanúi: egy "külsős" (azaz nem kaveni) kislány, Judy, egy kaveni szellemi vezető, politikus, Giin, és egy szintén kaveni, forró fejű tinédzser, Yaan szemével láthatjuk a történetet. Mindez persze csak az alapfelállás, a négy kötet alatt a szereplők öregednek, változnak, sok helyen megfordulnak, és rengeteg dolgot élnek át.

Úgy, hogy ne lőjek le semmi fontosat, nagyon nehéz a történetről beszélnem. Legyen elég annyi, hogy az írónő elképesztően jól szövi a szálakat, rengeteg szereplőt mozgat egyszerre, és a váratlan fordulatokkal sem fukarkodik. A tetralógia legnagyobb erényei között azonban nem csak ezt említeném meg, hanem azt a sokszínűséget is, amit a szereplők terén nyújt. Mindenkinek saját személyisége, hihető motivációi, emberi érzései és cselekedetei vannak, s ez olyannyira érvényesül minden karakter esetében, hogy még a gonoszakat is megértjük, annak ellenére, hogy utáljuk őket. Mindemellett maga a világ, amelyben a történet játszódik, rendkívül kidolgozott, legyen szó a politikai viszonyokról, a kaveni kultúráról és hagyományokról, a technikai eszközökről, vagy egy-egy hadiesemény forgatókönyvéről.

Az a gond, hogy így zanzásítva, konkrét dolgok nélkül nehéz ezekről a könyvekről írni (a legjobb persze az lenne, ha mindegyik kötetről külön írnék). Én akkor vettem meg az első kötetet, mikor először megjelent, aztán minden évben izgatottan vártam a folytatást, szóval bizonyos szinten az életem egy kis szeletkéjévé vált, és a sorozat rajongójának tartom magam. Szeretném, ha ti is gazdagodnátok ezzel az élménnyel.

Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, ezért most átirányítalak benneteket a Csodaidők hivatalos oldalára. Nézelődjetek, okosodjatok, olvassatok!